Egy kis kalandozásba kezdünk most a világ különböző országainak konyhái között. Bár a technikai fejlődésnek és a világhálónak köszönhetően már sok területen elmosódtak a határok, azért a lakberendezésben szerencsére még sok helyütt tartják magukat a helyi jellegzetességek, stílusok.

A kalandozást Angliában kezdjük, ahol a hagyománytisztelet, egyszerűség, praktikum és a tartósság képezik a legfőbb értékeket. Ezek az értékek azonban nemcsak az emberek gondolkodásmódját hatják át, hanem az angol konyhákat is, legyen szó akár a vidéki, akár a klasszikusan elegáns, vagy modern irányzatokról.

Persze nemcsak eszmei értékekről, hanem konkrét formai jegyekről is beszélhetünk. Ezek közül talán a legfelismerhetőbb "stílusjegy" a szinte minden konyhában megtalálható - fekete, krém, zöld, kék, piros, bordó és fémes színekben pompázó nagyméretű angol tűzhely, mely a mai napig elérhető hagyományos és modern kivitelben is. Ezt az amúgy is karakteres darabot olyan sajátos kialakítással - mint jellegzetes páraelszívó beépítés, eltérő színű fali csempe, fali panel - az angolok szeretik még inkább kiemelni. Így a tűzhely nemcsak jelképesen, hanem ténylegesen is a konyha szívét, fókuszpontját képezi.

Ám nemcsak a tűzhely örökdarab, hanem a bútorzat és a munkalap is, hiszen a természetesség és tartósság jegyében ezek többnyire tömörfából, vagy furnérozással készülnek. A szekrények ajtait legtöbbször mart vagy keretes front kialakítással készítik. A front meghatározó eleme még a fogantyú, amely a vidékies változatnál többnyire kicsit bumfordi gömb formában jelenik meg, egyéni bájt adva ezzel a konyhabútornak. A klasszikus elegáns változatnál már a fogantyúk fémből készült kecsesebb formáival találkozhatunk, a modernebb verziókon pedig leginkább a hosszúkás fémfogantyúk használatosak.

Jellegzetes elem még a nagyméretű kerámiamosogató, mely nemcsak a vidéki, klasszikus, hanem a modern konyhákban is feltűnhet. Ez legtöbbször fehér vagy krémszínű, de ma már ebből is vannak színes darabok.

Burkolatok tekintetében többnyire fával és rusztikus kerámia felületekkel találkozhatunk sokszor a modern terekben is. Színek közül a természetes fa árnyalatok, a fehér, a krém, bézs, a zöld és a kék pasztell árnyalatai, valamint a galambszürke dominálnak, teltebb színek közül a sötétzöldet, sötétszürkét, és a szürkéskék árnyalatokat kedvelik leginkább. Az említett színek mellett még a piros sötétebb változatai is használatosak főként kiegészítő színként.

Nézzük az apróbb kiegészítőket. Elmaradhatatlan kellékek a tűzhelyen/pulton tartott szemrevaló angol teáskannák, az üveges szekrényekben és nyitott polcokon sorakozó csíkos, pöttyös, virágmintás, vagy éppen letisztult, egyszínű kerámiák és porcelánok. Az angol konyhákban gyakran találkozhatunk feliratos tárolóedényekkel, mutatós konyhai kisgépekkel, nagyméretű fali órákkal és feliratokkal is.

A textil használat a konyhában az angol szokásokhoz képest igencsak visszafogottnak mondható. A textilek mintázatát illetően csíkokkal, pöttyökkel, virágmintákkal találkozhatunk, de kedvelik a feliratos és állat motívumos textileket is. Természetesen a kiegészítők stílusát mindig az adott irányvonal határozza meg. A vidéki vonal mindig színesebb és mintásabb, a klasszikusan elegáns maximálisan visszafogott, a modern vonal visszafogottsága ellenére pedig sokszor színes és gyakran használ vidékies elemeket.

Fotók - housetohome.co.uk, harveyjones.com, countryliving.com

Az angol konyhák általában szeparáltan kerülnek kialakításra, így többnyire a helyiség egészét kihasználják és beépítik, gyakran használnak szigetes kialakítást is.  Az igazi vidéki és klasszikus vonal a robosztus bútorok miatt elsősorban nagy és tágas terekben mutatós, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne egy csipetnyi Angliát varázsolni konyhánkba, legyen az bármilyen méretű is…

tervezzkonyhat.blog.hu