A konyha egy központi helyszín a lakásban, egyszerre munkahely, családi találkahely, vendéglátóhely, kommunikációs és regeneráló központ és még hosszan sorolhatnám......szóval a lényeg, hogy az emberek többsége sok időt tölt itt. Ahhoz, hogy fő funkciójának és más egyéb funkcióinak is a lehető legjobban megfelelhessen nem hagyhatod figyelmen kívül az ergonómiai szempontokat sem a tervezésénél.

A konyhai munka - étel előkészítés, sütés-főzés, tálalás, mosogatás -  elsősorban fizikai jellegű tevékenység, és mint ilyen, a huzamosabb ideig tartó végzése bizony fizikai terheléssel jár. Hiszen sokat állsz, járkálsz, nyújtózkodsz, hajlongsz esetleg guggolsz.  A fizika terhelés mellett olyan pszichikai terhelések érhetnek , mint kapkodás, ügyetlen mozdulatok, balesetveszély, helyhiány, keresgélés és az ezek miatti stressz és bosszúság. Ezen kívül olyan klimatikus jellegű terheléseknek is ki lehetsz téve mint hőterhelés, gőz, szagok, huzat. A rossz konyhai  fényviszonyok a szemedet terhelhetik, a konyhai gépek és a háttérben lévő egyéb zajok pedig zajterhelésnek tesznek ki.

Tehát az ergonómiai szempontok figyelembe vétele éppen azért fontos a tervezésnél, hogy a konyhát a lehető legnagyobb mértékben az igényeire és egyéni méreteidre szabhasd, és ezáltal minimálisra csökkentsd a fentebb említett terheléseket, valamint nyugodt pszichikai állapotot és kellemes, hangulatos légkört biztosíts a munkavégzéshez és a további egyéb konyhai tevékenységekhez.

 Mit is méreteznek pontosan?

Az ergonómiai méretezése van egyrészről magának a bútornak. Erre azért van szükség, hogy az egyes bútordarabok valóban használhatóak legyenek arra a funkcióra, amire konkrétan kifejlesztették, tervezték őket - vagyis a tárolószekrényben tudj tárolni, a mosogatószekrényben elhelyezhető legyen a mosogató, legyen munkafelület és még sorolhatnám.  Szükség van rá azért is, hogy a bútorok olyan méretűek és felszereltségűek legyenek, hogy használatuk kényelmes legyen számodra. Fontos követelmény még az is, hogy  a bútorok ne csak a munkát könnyítsék meg, hanem tisztán tartásuk se kerüljön fáradtságos munkába, és ne teremtsenek balesetveszélyes környezetet.  

Első körben a bútortervezés történik bizonyos szabványok szerint, melynek értékei az átlagos testértékek alapján kerültek kialakításra. Ezeket a nemzetközi szabványokat alkalmazzák a bútorgyártók, ezért van az, hogy szinte mindenütt közel ugyanazokkal a méretekkel és hasonló kialakításokkal találkozunk az egyes konyhabútor elemeket és konyhagépeket tekintve. Ez a méretezés leginkább az átlagos testalkatú embereknek felel meg. Aki azonban az átlagtól jobban eltér (pl. túl magas, túl alacsony, túlsúlyos, esetleg egyéb egészségügyi problémái vannak, vagy mozgásában korlátozott), annak érdemes lehet a bútort egyedileg legyártatni, vagy olyan terméket keresni, mely a saját méreteihez igazítható.

Ergonómiai méretezésről azonban nemcsak a bútorgyártás kapcsán beszélhetünk, hanem ergonómiai méretezése van a bútorok elhelyezésének az adott térben, vagyis a konkrét konyhatervezésnek, beépítésnek is. A dolognak ez része lesz igazán érdekes számodra is!

Ebben az esetben nemcsak a bútor konkrét méreteiről van szó, hanem a bútordarabok típusáról, egymáshoz való viszonyáról, kapcsolásáról és azok térben való elhelyezéséről. Itt is különböző komfort fokozatú síkokról és zónákról beszélünk. A legfőbb cél a konyhatervezésnél az, hogy lehetőleg a legtöbb konyhai munkát, a gyakran használt eszközök tárolását az úgynevezett "kényelmes zónában" old meg - minél kevesebbet hajolj, nyújtózkodj, guggolj, és a különböző munkafázisokat úgy kapcsold össze, hogy a fölösleges jövés-menéstől is megkíméld magad.

Képek forrása: valcucine.it

Folyt köv.